qtablog

A QTA blogoldala

2016. december 13. - Az irományok beterjesztőinek meghatározása

2016. december 13. 14:35
2016. december 13. - Az irományok beterjesztőinek meghatározása

Az országgyűlési tevékenységgel foglalkozó adatbázisaink jelenleg az 1949 és 2014 között elfogadott törvényeket, valamint az ugyanebben az időszakban elhangzott interpellációkat tartalmazzák.

A későbbi kutatások szempontjából fontos feladat volt a beterjesztők személyének azonosítása, illetve róluk hasznosítható információmennyiség nyújtása. Ehhez először az Országgyűlés honlapját vettük alapul, mely tartalmazza az 1994 óta beterjesztett irományok adatait. Ezt kiegészítettük az Országgyűlési Könyvtár honlapján található, 1990 előtti irományok adatait tartalmazó dokumentumaival, valamint az Országgyűlési Könyvtár által rendelkezésünkre bocsátott, az 1990-1994 közötti időszak irományainak fontosabb adatait összegző táblázatával.

 1. ábra A törvényadatbázis. A kijelölt törvényjavaslatot Podolák György kormánypárti (gov_opp = 1) képviselő (introducer_type = 1) nyújtotta be, aki ekkor az MSZP frakciójában politizált (party_affiliation = 39)

 

1. A beterjesztőről általában neve mond a legtöbbet. Így először meghatároztuk a beterjesztő(k) nevét, illetve amennyiben ez nem képviselői név volt, akkor a beterjesztő intézményét (például egy miniszteri tisztségét vagy egy bizottságét, azaz nem az akkor regnáló miniszter vagy bizottsági elnökét). Az áttekinthetőség kedvéért minden esetben csak az első beterjesztő nevét tüntetjük fel táblázatunkban (introducer), azonban a többes beterjesztők későbbi visszakereshetősége érdekében feltüntettük, hány benyújtója volt az irománynak (nr_introducers).

2. Nagyobb, illetve a múltba vesző adatmennyiség áttekintésénél már a beterjesztő neve nem elégséges. Pár évtized után már csökken a jelentősége annak, hogy egy javaslatot pontosan melyik kormánytag terjesztette elő. Hasonlóan, ahogy feledésbe merülnek a képviselői nevek, többet elárul róluk pártállásuk, illetve kormánypárti vagy ellenzéki státuszuk. Tehát elsőként a nagyobb átláthatóság érdekében bevezettük az iromány benyújtójának jogállását meghatározó kódot (introducer_type). Ez az elsőként lekódolt időszakban (1994-2014) nem mutatott túl nagy változatosságot: ekkor elfogadott törvényjavaslatot csak képviselő, bizottság vagy a kormány valamely tagja nyújtott be. Emellett, mivel interpellálni csak képviselők tudnak, esetükben nem is volt szükség ezen változó alkalmazására. Az 1990-1994-es ciklus ugyanakkor több újdonsággal szolgáltatott: ekkor sor került a Házbizottság, a köztársasági elnök, valamint az Országgyűlés elnöke által benyújtott törvényjavaslat elfogadására is, ezekre az esetekre új kódokat kellett kialakítanunk. Az 1990-t megelőző években pedig újabb politikai szereplők törvénykezdeményezési jogával szembesültünk

3.A továbbiakban a különböző típusú beterjesztők részletesebb adatainak meghatározására még három kódot vezettünk be. Amennyiben képviselő nyújtotta be az irományt, fontosnak tartottuk feltüntetni, hogy a kormány-ellenzék viszonyrendszerben hol helyezkedik el (gov_opp). Megkülönböztettük azokat az eseteket, amikor minden beterjesztő ugyanazon kormánypárthoz vagy ellenzéki párthoz tartozik, amikor több kormánypárt vagy több ellenzéki párt képviselői, illetve amikor mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselő szerepel a benyújtók között. A független képviselőket minden esetben az ellenzékhez soroltuk.

4. Emellett az első beterjesztő pártjának azonosítására is kialakítottunk egy kódot (party_affiliation). A kód nem csak a frakcióval rendelkező pártok azonosítására alkalmas, hanem a más pártokkal, közös jelöltek révén, esetleg pártszakadásokkal, frakciókból való kilépésekkel vagy későbbi alapításokkal képviseletet nyert pártokéra is. A beterjesztők számáról, valamint a kormány-ellenzék viszonyrendszerről szóló kód egyértelmű eligazítást nyújt nekünk, az iromány elkészítésében részt vett-e más politikai szereplő is. Az interpellációk esetében nem a benyújtók neveinek leadott sorrendje alapján tüntettük fel az első beterjesztőt és pártját, hanem az került ide, aki az interpellációt elmondta. Ha többen együtt mondták el, akkor a sorrendben első felszólaló neve található itt.

5. Utolsó kódunk azokkal az esetekkel kapcsolatban ad további eligazítást, amikor az iromány beterjesztője a kormány tagja (government_affiliation). Ebben az esetben a beterjesztő minisztérium ciklusonként meghatározott kódját tartalmazza a táblázat (azaz az 1991-es Belügyminisztérium jelölése eltér az 1997-esétől). Ennek a kódnak alkalmazására az interpellációk esetében értelemszerűen nem kerül sor.

Amennyiben ezen kódok valamelyike nem alkalmazható (mivel mondjuk a beterjesztő a köztársasági elnök volt), azt a változónál külön kód jelöli az alkalmazási probléma okával.